Településképi Arculati Kézikönyv

  Kány Helyi Esélyegyenlőségi Program

---

 

Kány Kinizsi Pál birtoka.

Elhelyezkedése

A történelmi abaúji térségben, a Kelet- Cserehátészaki határában helyezkedik el.

Elérhetősége

A település a 26127. számú országos közút mentén, Encs városától északnyugati irányba található, mintegy 31 km távolságra, Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely Encsen van.

Történelme

A XIII. században a település területét az abaúji vár várföldjeként tartják nyilván.
Első ismert okleveles említése 1319-ből, Károly Róbert király (1307-1342) uralkodásának idejéből való „Kaan” alakban. Ezen időszakban Cordus Miklós fia János birtokát képezte. A nagybirtok nélküli kistelepülés minden időben valamilyen nagyobb rendszer (család vagy várbirtok) része volt.

A XV. században a Radványi család tulajdonát képezte a terület, akiktől 1470-ben Mátyás király (1458-1490) elkobozta és hű emberének, a „törökverő” Kinizsi Pálnak adományozta.
A század végén a husziták rátörnek a településre és nagy károkat okoznak, ennek következtében egy rövidebb időszakra elnéptelenedett.

A XVI. században újratelepült falu a XVII. század közepére a folyamatossá váló török zaklatások miatt ismételten elnéptelenedett. A XVIII. században történt észak- magyarországi újratelepítések következtében a Szepességből és a Zemplénből többen telepednek le itt, hiszen a településen nem volt nagybirtok, amely valamelyest engedte a lakosság önállóságát. A XVIII. század közepétől kezdődően épült ki Kány jelenlegi szerkezete, amelyet az idő csak kis mértékben tudott módosítani. A reformkor időszakában (1825-1848) éli a „fénykorát”, hiszen ekkor átlagosan 500 fő a lakossága, amely a XIX. század első felére a rossz birtokpolitika és a mezőgazdasági értelemben gyenge földterületek miatt felére csökkent.

A XX. század első felének eseményei (I-II. Világháború és a gazdasági válság) meghatározták fejlődését. A szocializmus éveiben, 1950-ben tanácsa alakul és 1955-ben termelőszövetkezete szerveződik, amely 1956-ban megszűnik, majd Krasznokvajdához csatlakozik.

A demokratikus rendszerváltás (1989-90) következtében polgármesteri hivatal alakult, közigazgatási feladatait körjegyzőségi szinten látta el.
Jelenleg a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik a település, az Encsi Járáson belül helyezkedik el.
Kány közigazgatási területe 9,21 km2, a településen körülbelül 57 lakás található, a lakosságszáma: 57 fő.
A település lakossága elöregedő és magas az elvándorlások aránya.

A település háziorvosi ellátását tekintve a krasznokvajdai körzeti orvoshoz tartozik, aki az önkormányzat által biztosított orvosi rendelőben rendel.
A lakosok részére a fogorvosi ellátás Baktakéken, a gyermek- és szakorvosi ellátás Encsen és Szikszón, valamint Miskolcon található. A legközelebbi mentőállomás Krasznokvajda településen van.
A településen az időjárás biztos út, az elektromos , az ivóvíz-, a csapadék csatornahálózat kiépített.