Felsőgagy
A térség valamikori kedvelt fürdőhelye
Elhelyezkedése
A történelmi Abaúj térségben, a Keleti-Cserehát középső részében található.
Elérhetősége
A település a 2624. számú országos közút mentén, Encs várostól északnyugati irányba található, mintegy 24 km-re. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi megállóhely Encsen van.
Történelme
A település elnevezését valószínűsíthetően ószláv eredetű, a „Gog” személynévből származik, amely arra enged utalni, hogy már a honfoglalás előtt lakták.
Első ismert okleveles említése 1256-ból, IV. Béla király (1235-1270) uralkodásának idejéből való „terra Gogy” alakban.
A XIII. században a település az Aba- nemzetségbeli Gereven tulajdonában volt, akit a Gagyi család őseinek tekintünk.
A XVI. században a gazdaságilag megerősödött település a Gagyai, a Vendéghy és a Putnoky családok közötti birtokviták miatt két részre szakadt, amelyből létrejött „Alsogagh” és „Felsewgagh”. Valószínűsíthető, hogy I. Lajos király (1342-1382) uralkodásának ideje alatt a Boldogasszonyról elnevezett bencés apátság volt a település nyugati részén lévő dombtetőn, amelynek neve a kúria pincéjében maradt fenn.
(Az apátságot a reformáció idején rombolták le.) Az 1427. évi összeírás alapján 30 adózó jobbágy portáját tartottak nyilván.
A XVII. században folyamatossá váló török zaklatások miatt a lakosság 1640-ben meghódolt, majd a település lassan a század végére elnéptelenedett. Az észak- magyarországi újratelepítési folyamat kapcsán (az 1750-es években) a Zemplénből érkezők népesítik be a települést, akik 1828-ra egy 600 fős települést hoztak létre.
A XIX. században a kialakult társadalom egy stabil, az állattartásra, a növény- és a gyümölcstermesztésre alapozott gazdaságot alakított ki. A fejlődés során létrejött a térség kedvelt fürdőhelye (a II. világháború alatt töretettek), amely a reumatikus betegségekre is gyógyírt hozott.
A XX. század első felének eseményeit, valamint a gazdasági világválság megrekesztette a fejlődést és a település lakosságát lassan, de folyamatosan csökkentette. A szocializmus évtizedeiben termelőszövetkezet szerveződött és létrejött a tanácsa, amely később átalakult közös tanáccsá.
A demokratikus rendszerváltás (1989-1990) következtében polgármesteri hivatal szerveződött. Jelenleg a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal Felsőgagyi kirendeltségéhez tartozik.
Felsőgagy közigazgatási területe 14.47 km 2, napjainkban a településen mintegy 247-en élnek.
A településen a háziorvosi- és védőnői ellátás a felsőgagyi orvosi kör keretében valósul meg.
